Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése

I. Ütem

A projekt adatai

Projekt címe: „Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése I. ütem“

Azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2021-00022

Projekt kezdete: 2020. 10. 01.
A projekt befejezése:  2023. 10. 31.

A projekt bruttó összköltsége: 530 000 000 Ft

Támogatás intenzitása: 100%

A projekt célja

Jelen projekt Magyarország síkvidéki területeit érinti, amelyek hazánk területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken, a felszínen lefolyó víz sebessége igen csekély, a vízmozgás fékezett, elvezetése nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről.

A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre jobban előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. A vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók.

Az előkészítő szakaszt követően várható fejlesztések új tározók létesítését, meglévő holtágak és medertározási lehetőségek rekonstrukcióját célozzák.

A projekt a fenntartható és kiegyensúlyozott vízkészletgazdálkodást tűzte ki célul a síkvidéki tározók létesítésével. A tervezett vízvisszatartás lehetővé teszi az érkező vizek tározását vízhasznosítási célokra, valamint a károsan nagy vízmennyiség késleltetett, biztonságos levezetését, tehát összhangban van a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel.

Az éghajlatváltozás, az aszálykezelés és a mezőgazdasági vízigények (elvezetés, vízpótlás) egyidejű kiszolgálása szemléletváltozást hozott a vízgazdálkodásban. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott feladatok szükségessé tették a rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási munkák újragondolását. Ennek keretében a meglévő vízgazdálkodási művek használati és kihasználási lehetőségei felülvizsgálatra kerültek és a vízgazdálkodási műveknél a komplex, vízvisszatartásra és a vizekkel való tervszerű gazdálkodásra szolgáló átalakítási és üzemeltetési megoldások kerültek meghatározásra.

előzmények

A projekt előzményei

A 2016-2018 között készült síkvidéki tározás-fejlesztési tanulmánytervek alapján, mely 22 helyszínen vizsgálta síkvidéki vízvisszatartási lehetőségek megvalósítását, fejlesztését. Szakmai sorrend felállítását követően jelen előkészítési projekt keretében 7 síkvidéki vízpótló és tározási fejlesztés előkészítése történik meg.

A fejlesztések 3 vízügyi igazgatóság (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság) területén új tározók létesítését és meglévő holtágak és medertározási lehetőségek rekonstrukcióját célozzák, melyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert.

eredmények

A fejlesztés várható eredménye

Nő a visszatartható édesvíz mennyisége, így mérséklődnek a vizeik többletéből vagy hiányából adódó kedvezőtlen hatások.

A tervezett létesítmények többes cél kielégítésére szolgálnak, melyek a gazdasági célú vízigények kielégítése, a terület ökológiai vízigényének biztosítása, valamint a belvizek tározása és felhasználásának biztosítása.

PROJEKTGAZDA

A projektgazda bemutatása

A projektgazda az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), mint Konzorciumvezető, valamint a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG), a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG), mint Konzorciumi Tagok által alkotott Konzorcium.

A konzorcium vezetője

Az OVF a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság működése az ország egész területére kiterjed.

beruházás helye és elemei

Projekt keretében megvalósuló beruházás helye és elemei

A jelenlegi koncepció szerint a projekt keretében 7 területen terveznek síkvidéki vízpótló és tározási célú beavatkozást, melyek az alábbiak:

A tervezett fejlesztéssel érintett K-V-3. tározó helyszíne Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban, Balmazújváros területén, valamint északi felének 1/3 része Hajdúböszörmény területén található. Területileg illetékes vízügyi igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

A tervezett fejlesztéssel érintett K-V-1. tározó helyszíne Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban, Balmazújváros területén található. Területileg illetékes vízügyi igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

A vízgazdálkodásról szóló 1995.-évi LVII. törvény tartalmazza a kizárólagos állami tulajdonban maradó vízi létesítmények körét, melyek között szerepel a Félhalmi-holtág is. A Félhalmi-holtág vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A beavatkozás a holtág kotrását jelenti, ezáltal jelentős tározókapacitás szabadulna fel. Az egyes bögék közötti átereszek alulméretezettek, nem biztosítják a holtág vízszintjének együttmozgását. Ezek átépítése, méretnövelése szükséges.A beavatkozások elvégzésével stabilabbá válik az öntözővíz szolgáltatás a Félhalmi 1-es és a Félhalmi 2-es csatornán, a nagyobb vízmélység miat javulnak a vízminőségi mutatók.

A tervezett tározó Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszafüredi járásában helyezkedik el. A kijelölt tározóterület Tiszaderzs és Tiszaszőlős települések külterületén létesülne. A vizsgált terület az Alföld nagytájban, a Közép-Tisza-vidék középtájban, a Hevesi-ártér és a Tiszafüred-Kunhegyesi Sík kistájakban helyezkedik el.

A holtág a Tisza szabályozása során 1965-ben végrehajtott átmetszéssel keletkezett. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttségének mértéke változó, vizes szakaszokon 30-40 %, a kiszáradó szakaszokon elérheti az 50-100 %-ot. A Tisza-tó töltésébe épített szivornyán keresztül a Tiszából tölthető. Belvízből jelentős vízpótlást nem lehet megvalósítani.

A projekt által érintett terület vízgazdálkodási szempontból a 62/b számú Mezőtúr-Álomzugi belvízöblözetbe tartozik, melynek vízgyűjtő területe 62,4 km2. A belvízrendszert a Nagykunsági főcsatorna Keleti ág, keleten a Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, délen a 62/c számú Mezőtúr-Halásztelki belvízöblözet, nyugaton pedig a 63/a számú Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözet határolja.

A projekt által érintett terület az Észak-Alföldi régióhoz, azon belül a Mezőtúri kistérséghez tartozik.

A vízgyűjtőn keletkező kül- és belterületi felszíni és csapadékvizeket az öblözet főcsatornája, az Álomzugi belvízfőcsatorna és az Álomzugi I. belvízcsatorna gyűjti össze és vezeti le a Hortobágy-Berettyóba. A rendszer gravitációsan a Hortobágy-Berettyó 9+543 km szelvényében lévő Álomzugi zsilip nyitásával, vagy magas Hortobágy-Berettyói vízállás esetén az 1,6 m3/s kapacitású Álomzugi szivattyútelep üzemeltetésével mentesíthető.

A holtág medre Szolnok és Szajol közigazgatási területén helyezkedik el, a 4. számú és a 442. számú főutak által alkotott szögletben. A 64/d Alcsi-Tenyő–Kengyeli belvízöblözethez tartozik, az öblözet főbefogadója. A holtág a magyar állam tulajdonában és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében, üzemeltetésében van.

A Peresi-holtág a Hármas-Körös jobb partján, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye határán található. A holtág Mezőtúr és Gyomaendrőd által közrefogva a két település külterületén fekszik. A Peresi holtág területét nyugatról  a Hortobágy-Berettyó, délről a Hármas-Körös folyó határolja, keleti oldalán Gyomaendrőd város belterülete, míg északról a 46-os főút szegélyezi.

A holtág kotrásával, iszapeltávolításával javul a vízminőség, növekszik a tározó térfogat. A projekt keretén belül a holtág felső végén egy új vízbevezetést alakítanánk ki, ezzel csökkentve a kialakuló eutrofizációt, megteremtve az átöblítés lehetőségét.

aktuális információk

Sajtóanyagok, Hírek

A “Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése” projekttel  kapcsolatos  sajtómegjelenések, hírek és aktuális információk, bejelentések és az azokkal kapcsolatos kreatív elemek bemutatása

Vízpótló és víztározási lehetőségekről esett szó a projekt mezőtúri konferenciáján

Vízpótló és víztározási lehetőségekről esett szó a projekt mezőtúri konferenciáján

A projekt keretében vízügyi szakmai konferenciát rendezett a kedvezményezett konzorcium…

Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön

Fejlesztik a vízpótló és víztározási lehetőségeket az Alföldön

Az Európai Unió 530 millió forintos vissza nem térítendő támogatásával,…

Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztésének bemutatása

Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztésének bemutatása

A fejlesztés Magyarország síkvidéki területeit érinti, amelyek hazánk területének mintegy…

Megszakítás