Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése

I. Ütem

A projekt adatai

Projekt címe: „Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése I. ütem“

Azonosító száma: KEHOP-1.3.0-15-2021-00022

Projekt kezdete: 2020.10. 01.
Tervezett befejezés:  2022.12.31.

Tervezett bruttó összköltsége: 530 000 000 Ft

Támogatás intenzitása: 100%

A projekt célja

Jelen projekt Magyarország síkvidéki területeit érinti, amelyek hazánk területének mintegy 45 százalékát teszik ki. Ezeken a kis esésű területeken, a felszínen lefolyó víz sebessége igen csekély, a vízmozgás fékezett, elvezetése nehézségekbe ütközik. Ilyen helyeken a víz természetes körülmények között visszamarad a mélyedésekben és csak mesterséges eszközökkel, létesítményekkel lehet gondoskodni az elvezetéséről.

A belvizes és a vízhiányos időszakok váltakozása miatt egyre jobban előtérbe kerül a belvízgazdálkodás. A vízrendezési művek célszerű üzemeltetésével a levezetés szabályozható, késleltethető, a belvizek medertározással, övgátolt legelőkön, belvíztározókban visszatarthatók.

Az előkészítő szakaszt követően várható fejlesztések új tározók létesítését, meglévő holtágak és medertározási lehetőségek rekonstrukcióját célozzák.

A projekt a fenntartható és kiegyensúlyozott vízkészletgazdálkodást tűzte ki célul a síkvidéki tározók létesítésével. A tervezett vízvisszatartás lehetővé teszi az érkező vizek tározását vízhasznosítási célokra, valamint a károsan nagy vízmennyiség késleltetett, biztonságos levezetését, tehát összhangban van a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia célkitűzéseivel.

Az éghajlatváltozás, az aszálykezelés és a mezőgazdasági vízigények (elvezetés, vízpótlás) egyidejű kiszolgálása szemléletváltozást hozott a vízgazdálkodásban. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megfogalmazott feladatok szükségessé tették a rekonstrukciós, fejlesztési és felújítási munkák újragondolását. Ennek keretében a meglévő vízgazdálkodási művek használati és kihasználási lehetőségei felülvizsgálatra kerültek és a vízgazdálkodási műveknél a komplex, vízvisszatartásra és a vizekkel való tervszerű gazdálkodásra szolgáló átalakítási és üzemeltetési megoldások kerültek meghatározásra.

előzmények

A projekt előzményei

A 2016-2018 között készült síkvidéki tározás-fejlesztési tanulmánytervek alapján, mely 22 helyszínen vizsgálta síkvidéki vízvisszatartási lehetőségek megvalósítását, fejlesztését. Szakmai sorrend felállítását követően jelen előkészítési projekt keretében 7 síkvidéki vízpótló és tározási fejlesztés előkészítése történik meg.

A fejlesztések 3 vízügyi igazgatóság (Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság és Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság) területén új tározók létesítését és meglévő holtágak és medertározási lehetőségek rekonstrukcióját célozzák, melyek összesített víztározási kapacitása meghaladja a 24 millió köbmétert.

eredmények

A fejlesztés várható eredménye

Nő a visszatartható édesvíz mennyisége, így mérséklődnek a vizeik többletéből vagy hiányából adódó kedvezőtlen hatások.

A tervezett létesítmények többes cél kielégítésére szolgálnak, melyek a gazdasági célú vízigények kielégítése, a terület ökológiai vízigényének biztosítása, valamint a belvizek tározása és felhasználásának biztosítása.

PROJEKTGAZDA

A projektgazda bemutatása

A projektgazda az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF), mint Konzorciumvezető, valamint a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG), a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG), mint Konzorciumi Tagok által alkotott Konzorcium.

A konzorcium vezetője

Az OVF a belügyminiszter által irányított, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, székhelye Budapest. Az Országos Vízügyi Főigazgatóságot főigazgató vezeti. Munkáját gazdasági és műszaki főigazgató-helyettes segíti. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság működése az ország egész területére kiterjed.

beruházás helye és elemei

Projekt keretében megvalósuló beruházás helye és elemei

A jelenlegi koncepció szerint a projekt keretében 7 területen terveznek síkvidéki vízpótló és tározási célú beavatkozást, melyek az alábbiak:

A tervezett fejlesztéssel érintett K-V-3. tározó helyszíne Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban, Balmazújváros területén, valamint északi felének 1/3 része Hajdúböszörmény területén található. Területileg illetékes vízügyi igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

A tervezett fejlesztéssel érintett K-V-1. tározó helyszíne Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban, Balmazújváros területén található. Területileg illetékes vízügyi igazgatóság a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság.

A vízgazdálkodásról szóló 1995.-évi LVII. törvény tartalmazza a kizárólagos állami tulajdonban maradó vízi létesítmények körét, melyek között szerepel a Félhalmi-holtág is. A Félhalmi-holtág vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik. A beavatkozás a holtág kotrását jelenti, ezáltal jelentős tározókapacitás szabadulna fel. Az egyes bögék közötti átereszek alulméretezettek, nem biztosítják a holtág vízszintjének együttmozgását. Ezek átépítése, méretnövelése szükséges.A beavatkozások elvégzésével stabilabbá válik az öntözővíz szolgáltatás a Félhalmi 1-es és a Félhalmi 2-es csatornán, a nagyobb vízmélység miat javulnak a vízminőségi mutatók.

A tervezett tározó Jász-Nagykun-Szolnok megye, Tiszafüredi járásában helyezkedik el. A kijelölt tározóterület Tiszaderzs és Tiszaszőlős települések külterületén létesülne. A vizsgált terület az Alföld nagytájban, a Közép-Tisza-vidék középtájban, a Hevesi-ártér és a Tiszafüred-Kunhegyesi Sík kistájakban helyezkedik el.

A holtág a Tisza szabályozása során 1965-ben végrehajtott átmetszéssel keletkezett. Medrének feliszapoltsága előrehaladott, vízi növényzettel való benőttségének mértéke változó, vizes szakaszokon 30-40 %, a kiszáradó szakaszokon elérheti az 50-100 %-ot. A Tisza-tó töltésébe épített szivornyán keresztül a Tiszából tölthető. Belvízből jelentős vízpótlást nem lehet megvalósítani.

A projekt által érintett terület vízgazdálkodási szempontból a 62/b számú Mezőtúr-Álomzugi belvízöblözetbe tartozik, melynek vízgyűjtő területe 62,4 km2. A belvízrendszert a Nagykunsági főcsatorna Keleti ág, keleten a Hortobágy-Berettyó jobb parti töltése, délen a 62/c számú Mezőtúr-Halásztelki belvízöblözet, nyugaton pedig a 63/a számú Mesterszállás-Bartapusztai belvízöblözet határolja.

A projekt által érintett terület az Észak-Alföldi régióhoz, azon belül a Mezőtúri kistérséghez tartozik.

A vízgyűjtőn keletkező kül- és belterületi felszíni és csapadékvizeket az öblözet főcsatornája, az Álomzugi belvízfőcsatorna és az Álomzugi I. belvízcsatorna gyűjti össze és vezeti le a Hortobágy-Berettyóba. A rendszer gravitációsan a Hortobágy-Berettyó 9+543 km szelvényében lévő Álomzugi zsilip nyitásával, vagy magas Hortobágy-Berettyói vízállás esetén az 1,6 m3/s kapacitású Álomzugi szivattyútelep üzemeltetésével mentesíthető.

A holtág medre Szolnok és Szajol közigazgatási területén helyezkedik el, a 4. számú és a 442. számú főutak által alkotott szögletben. A 64/d Alcsi-Tenyő–Kengyeli belvízöblözethez tartozik, az öblözet főbefogadója. A holtág a magyar állam tulajdonában és a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság kezelésében, üzemeltetésében van.

A Peresi-holtág a Hármas-Körös jobb partján, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye határán található. A holtág Mezőtúr és Gyomaendrőd által közrefogva a két település külterületén fekszik. A Peresi holtág területét nyugatról  a Hortobágy-Berettyó, délről a Hármas-Körös folyó határolja, keleti oldalán Gyomaendrőd város belterülete, míg északról a 46-os főút szegélyezi.

A holtág kotrásával, iszapeltávolításával javul a vízminőség, növekszik a tározó térfogat. A projekt keretén belül a holtág felső végén egy új vízbevezetést alakítanánk ki, ezzel csökkentve a kialakuló eutrofizációt, megteremtve az átöblítés lehetőségét.

aktuális információk

Sajtóanyagok, Hírek

A “Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztése” projekttel  kapcsolatos  sajtómegjelenések, hírek és aktuális információk, bejelentések és az azokkal kapcsolatos kreatív elemek bemutatása

Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztésének bemutatása

Síkvidéki vízpótló és tározási lehetőségek fejlesztésének bemutatása

A fejlesztés Magyarország síkvidéki területeit érinti, amelyek hazánk területének mintegy…

Megszakítás